Arcam Solo Uno hálózatos erősítő teszt
A kompakt eszközöknek nagy híve vagyok én is, és látom, hogy sokan mások is erőszeretettel spórolnak helyet a nappalijukban. Szerencsére a mai technológiáknak köszönhetően egyre kevésbé egyenesen arányos a méret a minőséggel, aminek egy nagyon jó példája az Arcam Solo Uno sztereó erősítő.
Az Arcam Solo Uno (700 euro) tenyérméretű alumínium házban kapott helyet, ívelt előlappal és króm jellegű alsó design elemmel. Elöl egy főkapcsoló, hangerőszabályzó és némító gomb található, két apró led állapotjelző lámpával kiegészítve. Integrálásra került Google Chromecast, AirPlay 2, Roon Ready, UPnP streamelés és teljes mértékben MQA (UPnP) kompatibilis a DAC szekció. Spotify Connect a kornak megfelelően gyorsan, praktikusan használható. Stabilitásra hibátlan, végig vagy telefonról vagy macbook pro-ról küldtem Tidal-ról a zenét az erősítőre.
Hátlapon találhatóak a banándugó aljzatok, wifi antenna csatlakozó, ethernet aljzat, sub kimenet és egy darab 3.5 mm analóg jack bemenet. Ez nagyjából le is fedi a termék gyenge pontját, hiszen ha a streamelésen túl mást is szeretnél, akkor összesen egy csatlakozót tudsz csak használni. Ide persze köthető TV is, csak kell közéjük venni egy olcsó DAC-ot, mint például a Fiio Taishan-t.
A Solo Uno koncepciója az, hogy minimalista módon rakjon össze a felhasználó magának egy igényes hangzást, minden modern hálózatos funkcióval ellátva. Egy erősítő, egy pár hangfal és a telefonod. A tesztelések során több sugárzóval is meghallgattam, mert személyes tapasztalatom, hogy a kompakt elektronikákat úgy hangolják, hogy polcsugárzókkal működjenek a legjobban. Ez itt sem volt másképp, viszont meglepetés ért a két álló hangfal esetén, mert kicsit sem volt rossz a kombó.
A tesztet a már bekötött Neat Acoustics SX1 álló hangfalakon kezdtem, ahol jóval öblösebb mélyek fogadtak, mintha egy extra réteg kiterjesztést kapnék a kellemesen remegtető sub részlegből. Ezt az Exposure XM5, Naim Nova és Hegel H360-hoz képest kell értelmezni. A középtartomány azonosan tiszta és steril marad, mint amit 1-2 lépcsőfokkal magasabb árfekvésben éreztem, viszont a felső frekvenciáknál van már változás. Arcam SA sorozathoz és Exposure XM5-höz képest lágyabb, könnyedebb módon kezeli az apró szemcsés hangokat, raccsolásokat és textúrákat. Ott van minden, amit az említett két versenytársnál tapasztaltam, csak finomabban, nyugodtabban. Mivel mélyben jóval dúsabb náluk, miközben a magasak az említett módon jelennek meg, így a balanszt élénk sugárzóknál visszabillenti az egyenesebb élmény felé. Érdekes tapasztalás, hiszen több kompakt elektronikánál hallani ezt, de persze csak sziluettjében nézve, mivel az Arcam Solo Uno nem vesz el a finom részletekből, csak a tolmácsolás más.
‘RY X – Untold’ számánál jön elő, hogy mennyit dob a Solo Uno a mély reprodukción. Míg mondjuk az Exposure és Hegel esetén a lábdob vékonyabb kattanásként jelenik meg, addig az Arcamnál puha, szépen lüktető testet kap. Egyrészt a “kick” szerepe innentől meg is változik, hiszen adagolja mélyben is az ütemet, míg a két drágábbik elektronikánál a nyersesség miatt majdhogynem csak egy vastag pergődobnak érződik. Már az álló sugárzónál is jól be tudtam határolni, hogy mire alkalmas és való ez az erősítő, de persze kötelességem végigmenni az állványos párosításokon is, hiszen azt sejtem, hogy aki egy ilyet szeretne, az várhatóan minden elemet kompakt méretben oldana meg a legszívesebben.
A Neat Acoustics SX3 állványos hangfalon azonos módon előjött az Arcam Solo Uno ereje, a relatív kicsi dobozból hiányérzet nélküli lökéshullámok futottak végig a szobán minden lábdobokkal szerelt zenénél. Hangszerek és vokálok valóságérzete a hangfalnál már alapból hideg rázós, amit az Uno szépen meg is tart, enyhe puhítással az éles hangok csúcsánál. Prezentáció szempontjából nem próbál közvetlen lenni, nem tolakszik az arcunkba, ezt a szerepet meghagyja a hangfalnak, ha olyat választunk hozzá. Annak ellenére, hogy ez a szoba vizuálisan nagynak érződik ennek a szettnek, mégis simán mernék ajánlani tágasabb térbe egy ilyen kombót, mert nagyon helyén van az összkép. A hangolás végett pedig az Arcam-ot indokoltabbnak tartom egy jó állványos sugárzóhoz, mintsem állóhoz. Szokásos Fyne F500-at bekötve ismét nagy volt az öröm, szépen működtek együtt. Az alsó reflexes kúp kialakítás elég jellegzetes mélyeket ad, ami szélsőségesen változik erősítők cserélgetésével.
A Solo Uno a dússágot itt is kihozta, viszont gyorsabb lecsengéssel és kisebb “wow” faktorral, mint az SX3 esetén. Ha feltoltam a hangerőt magasabbra, nem jött elő az a kanapérezegtető érzés olyan nagy elánnal. Közép szekciónál ugyancsak az F500 előre “kódolt” karaktere érvényesült, mintsem az Arcam erősítőé. Picivel melegebb, vastagabb és árnyékosabb érzetem volt, ami egyébként a magasakra már kicsit sem igaz. Ennek a ‘kis’ hangfalas összehasonlításnak a konklúziója, hogy nyugodtan lehet komolyabb állványos hangfalakhoz is rakni a Solo Uno-t, mert az élmény szignifikánsabban jobb lesz. Amire érdemes odafigyelni, hogy közép és magas frekvenciáknál aprólékos, ultra-tiszta és szépen artikulált sugárzó jobb kapcsolatot mutatott az Arcam mellett, mint egy melegebb karakterű. Nem is rossz, hogy egy 300 000 Ft,- alatti kompakt streamer erősítő képes ekkora örömöt kihozni egy közel 500 000 ft,-os állványos SX3-ból!
Végül bekötöttem a Revel Concerta2 F36-ot, amit amúgy nem gondoltam volna a legjobb párosításnak, az alapján, ahogy megismertem más szettekben. Viszont nagy meglepetés volt számomra, mert mindamellett hogy falrobbantó mélyeket kaptam, a közép és magas részleg nagyon szépen kilépett a térből. Rendezett hangkép és jól értelmezhető textúrákat hozott elém, aminek a lágy remegtetését végig lehet követni lecsengések formájában. A Revel neutrális képviselete számomra izgalmasabb, amikor az erősítő szigorúan viselkedik, részben ezért is tetszett nekem az Arcam SA20 vele. A “kis erősítőt kis hangfalhoz érdemes rakni” teóriám többé kevésbé igaz, viszont nyilván a Harman Luxury Audio Group pontosan tudta, hogy egyesek az Arcam Solo Uno-t majd párosítani fogják Revel Concerta2 széria nagyobb példányaival is, így a végeredmény túlmutat a feltételezéseken.
Azért igyekeztem bemutatni minél több sugárzón a hangját, mert ez mutat rá arra, hogy nem erőltet semmit túlzóan. Persze, a mélyek mindenhol hasonlóan megjelentek más erősítőhöz képest, de közép és magas szekcióban jóval áttetszőbben szól, így teret ad a többi komponens kibontakozására. Őszintén szólva csodálkozom, hogy így szól ennyiért, de talán az 1 analóg bemenete az, ami miatt nem is kérnek el többet érte. Ha a teljes körű streamer részleg és az egy bemenet elég, akkor a kompakt világon belül erre a Solo Uno-ra mindenképpen szánj egy óra tesztelést.
Már beüzemeltem egy kompakt 2.1 szettet az Arcam Solo Uno-val, ami hamarosan külön bemutató formájában érkezik. Mivel a hifi világon belül ilyen kombinációkat nem szoktam lefedni, feltételezem többeknek érdekes lehet, ha kevés hellyel rendelkeznek, viszont a lehető legjobb hangot szeretnék.
Tesztelhető a Gedeon Studio szobában – Arcam Solo Uno
Forgalmazó – www.hazimozistudio.hu/arcam-solo-uno/
