február 17, 2022 By gedeon Off

Auralic Altair G2.1 streamer teszt

Ha high-end digitális forrást keres az ember, akkor elkerülhetetlen, hogy belebotoljon az Auralic termékeibe. Nekem is sikerült már másodjára, hiszen járt már nálam az Aries G1 futómű korábban és nagyon szerettem is, de külső DAC esetén mindig kérdés, hogy akkor most mi is szól úgy, ahogy, szóval adta magát, hogy a gyártó egyik legújabb, teljes körű alkotását is szemügyre vegyem, az Auralic Altair G2.1-et!

Az Auralic Altair G2.1 streamer praktikussága abban rejlik, hogy használható előerősítőként, DAC-ként, phono előerősítőként és hálózatos lejátszóként is. Funkcionalitások terén a szokásos lehetőségeink vannak, mint Roon, Tidal, Spotify Connect, internetrádió, Bluetooth kapcsolat, UPnP/DLNA, Qobuz, AirPlay, de tud USB-A aljzaton keresztül külső tárolót is olvasni, vagy akár rendelhető belső HDD tárhellyel is. Digitális optikai, koax, AES/EBU, USB-B és 1 pár analóg vonalszintű bemenet vár minket hátul. Kimenetek közül egy pár unbalanced RCA és egy pár balanced XLR lehetőséget kapunk, illetve 6.35 mm-es front oldali fejhallgató kimenettel is használható a lejátszó. Sokak kedvére pedig az Auralic Altair G2.1 használható WiFi kapcsolaton (802.11b/g/n/ac Tri-Band WiFi) keresztül is, nem csak ethernet kábellel.

A gyártóra jellemző fekete alumínium ház kiemelkedően masszív, már itt érezni, hogy ez nem egy átlagos, polcról leemelt kész tokozás, hanem nulláról építették fel a terméket. A külső high-grade alu-n belül egy külön réz tok található, ami tovább minimalizálja mind a rezonanciát és esetleges interferenciákat. Mindezt négy darab, rugós talpszerkezet támasztja alá, hogy minden erősebb külső rezgést már ezen a ponton semlegesítsen, ezzel megtartva a jelfolyam védelmét.

Az enyhén ívelt design közepére ültették a 4.0 inches, 300 ppi-s színes kijelzőt, ami mutatja az aktuális albumborítót, számot, hangerőt. Ugyancsak itt láthatjuk a teljes menürendszert, beállításokat és esetleges playlisteket, zenegyűjteményünket. Ettől jobbra a potméter kapott helyet, ami mögött egy teljesen analóg felépítés dolgozik, a kvázi elektronikusan láthatatlan hangerőszabályzáson. Nyolc tekercses relé teljes mértékben passzív, amikor nincs használatban, így ilyenkor nem igényel tápot és nulla EMI zajt generált. A gyártó elmondása szerint is problematikus tud lenni maga a hangerőszabályzás, hiszen ezen a ponton a jelhűség drasztikusan romolhat. Pontos, torzításmentes és zajmentes a cél mindig, amit szerintük csak egy jól megépített R-2R létrás hálózattal oldható meg hatékonyan, szóval a fejlesztettek is egyet!

A korábbi processzorral szemben az Altair G2.1 már a Tesla G2-t használja, amely 50%-os extra kapacitást jelent, ezzel túlszolgálva a streamelés, dekódolás és hálózati feladatok igényét. Egészen 32-bit / 384 kHz-ig támogatja az összes nagyobb lossless kodeket, DSD512-t, natív DSD fileokat. Az 1 gb-os RAM célja a hálózati zajok csökkentése és a nyitott áramkörök idejének rövidítése, ami ugyancsak befolyásolja a hangminőséget, jelhűséget. Class A ORFEO modulok, Dual Purer-Power toroid trafós tápellátás 90 dB-es DC szűrővel, szuper csendes működéssel. Dedikált, alacsony zajszintű táppal és üzemi hőmérséklet regulátorral ellátott 72 Femto Master Clock dolgozik a pontosságon, a lehető legalacsonyabb jitter mellett.

Lelkiismeret furdalásomat félretolva, hogy lassan 2 hónapja nálam a termék kölcsön és még csak most jutottam el a tesztig, azt kell hogy mondjam, megérte összehozni az ismeretséget és egy ilyen tapasztalattal gazdagodni! A végső konklúzióhoz az egyik referencia láncot vetettem be, ami az alábbi:

Norma Revo IPA-140 erősítő (input 4, direct jelfolyam, RCA)
Audio Solutions Figaro BL hangfal
VIABLUE SC-6AIR hangfalkábel, NF-S6 RCA összekötő (direkt nem XLR!)
Titan Audio Helios elosztó, Helios Signature tápkábel (erősítő), VIABLUE X-60 tápkábel (Auralic)
JBL HDI FS hangfalállvány

Streamert önmagában nehéz tesztelni és véleményezni, mert ha nem egyértelmű a karaktere, akkor annyival lezárható, hogy “ja, neutrális jellegű és tényleg jól szól!”. Viszont ez nem segít behatárolni egy spektrumon, hogy az Auralic Altair G2.1 milyen karaktert képvisel más termékekkel szemben. Ebben használtam segítségként a Wattson Audio Emerson ANALOG (450K) és Meitner MA3 (3.5M) lejátszókat, amik ugyan egészen más árfekvésben utaznak, de arra tökéletes lesz a páros, hogy a digitális források közti különbségről beszélhessek.

Az Auralic Altair G2.1 hangja biztos, hogy a semlegesebb irányt képviseli, de azon belül pedig a finoman részletező, csendes és gazdag magasú hangulatot. A Wattson után az analógos érzet a felső frekvenciák plusz kiterjesztése miatt enyhül és sokkal inkább érzem egy elegáns, de precíz műszernek. Nem erőszakos, nem barbárkodik a zenékkel, csak könnyedén, de pergősen elhinti a hangokat a lágy rajzolatú téren belül. A Meitner simogatóbb, seprűszerűen húzza a hangokat néhol és pont magasban mintha nem lenne annyira artikulált, vagy pöttyszerűen gyors, mint az Auralic.

A basszusokat nem túlozza el, nem akar feleslegesen kerek, dagadt és búgós lenni. Annyit adagol, amennyi (vélhetően) a zenében van és szinte képtelenség volt a hosszas órák után is kiszűrnöm bárhol, hogy akkor most az Auralic színez-e bármit. Nagyon jó a mérték, mert ha az erősítő és hangfal szinergiában áll, akkor az Altair G2.1 biztos, hogy nem borítja fel az egyensúlyt. Ha a szett izmos, akkor az Auralic-kal is izmos marad, ha könnyed vagy szálkás, akkor pedig ugyancsak marad a hangulat. Amiben viszont határozottan változtat, az a spektrumon belüli szeparáció és rétegeltség. Lépcsőzetesen képes prezentálni a mélyek részleteit, mélységeit és a tónusbéli különbségeket bonyolult zenék esetén is.

A közép tartomány is nyugodt, letisztult és előkelő. Nem túloz, nem direkt, nem közvetlen vagy kiemelt, ami nem is meglepő egy ízig-vérig high-end terméktől, ami igyekszik a legpontosabb hangot továbbítani a rendszerünkbe. A részletezés mértéke a természetes és szuper realisztikus között van félúton, meghozza a “wow” faktort, de nem visz a vérkeringésbe egy túlzó, digitális “kinek a nagyobb” versenyhangulatot. Sziluett, szeparáció és lecsengési idők határozottak, de ugyancsak szépen és átgondoltan, nem vagdossa a hangokat.

Magasak terén kezd érdekes lenni a dolog, mert bőkezű és kicsit virgoncabb, főleg a Wattsonnal szemben. Míg a Meitner inkább seper néhol, az Auralic cseppszerű módon pötyögteti a részleteket, de kifejezetten fürge módon. A zenék felső szegmense kiemelkedik, kap egy kis fényt, épp csak specifikusan az egy-egy hang teteje, hogy a határozott alap csend megmaradjon. Részletező, gazdag, de nem éles az Altair G2.1, ami megint csak azt a következtetést adja, hogy próbál minél függetlenebb és nyitott hangot produkálni.

A szett szinergiája és teljes tónusa nagyon érdekes élmény volt, mert egyfajta nyugodtságot kommunikált minden zenén keresztül. Elektronikus és mély erős zenéknél rendesen odacsapott, pulzált a levegő Feral és Luigi Tozzi zenéin, plusz Son Lux és Darkside basszusainak is bőven maradt szufla. A Figaro BL realisztikus karaktere finom szerepet kapott, nem ment el harácsolásba, karistolásba, ami mindig egy jó jel számomra, így kedvelem a legjobban a hangját.

Az Auralic Altair G2.1 lejátszó egy kifejezetten rugalmas termék, ami nem csak a funkcionalitásra és csatlakozási lehetőségre igaz, de a hangjára is. Könnyen illeszthető, relatív semleges egy csipet fűszerezéssel a hangkép tetején. Artikuláció és részletezés mértékbe elegáns, finom és sosem tolakodó. Építési minősége brutális, iparágvezető az a fajta minőség és gondoskodás, amit ebbe belepakoltak, szóval le a kalappal, szinte már egy szobor! Saját applikáció lehetne android felületre is, de a Roon kompatibilitás ezt a kérdést rövidre is zárhatja, amin keresztül töretlen stabilitást adott a hónapok során. A kijelző bónusz kedvesség, ami igazából csak vizuális extrát kínál, de a felhasználói élményt azért csak-csak megdobja a napi szintű használat mellett. Nem olcsó, viszont a nulláról felépített és fejlesztett, a kvázi korszakalkotó hozzáállás a digitális lejátszás terén példaértékű, aminek az ára a mai világban ennyi. Jogos kérdés, hogy mennyivel marad el az Altair G1 ehhez képest, hiszen az szignifikánsan barátibb árban, szóval ezt is majd fülügyre veszem egyszer!