Fyne Audio F500SP hangfal teszt
A Fyne Audio bombaként robbant be a hazai piacra is, feltételezem a már eleve erős Tannoy közösség miatt. Szerintem azon nem is sokan vesznének össze, hogy a hírnevet főként a kis F500 vitte a hátán az elmúlt időszakban, aminek az ár-érték aránya még így pár év távlatában is stabil. Egy kívánságom volt a kezdetektől fogva, hogy legyen ennek egy fokkal komolyabb változata, ami egy 500-600K körüli F500 és F700 közé pozicionált megoldást jelent. Nem mondom, hogy csak párat kellett aludni, de elérkezett a pillanat és végre megkaparintottam az első Fyne Audio F500SP hangfalat!
A Fyne Audio F500 és F700 széria fúzióját hívja a gyártó Special Production sorozatnak, röviden csak SP a modellszám után. Magát a dobozt és méreteket nem birizgálták itt sem, de a hangszórókészlet a nagyobb szériából került beépítésre és ennek megfelelően a komplett keresztváltót újratervezték. Esztétikailag is egyértelmű a másik nagy változás, hiszen a talpszerkezetnél elhagyták az MDF/műanyag megoldást és alumíniumra cserélték, ismételten, ahogy a nagyobb F700 szériánál is láthatjuk. Extra érték egyeseknek, hogy az SP változatokat ott helyben, a skóciai gyárban készítik.
Színben sima furnért már (sajnos) nem választhatunk, lakk fekete, lakk fehér és lakkozott dió furnér opcióink maradtak. Alap koncepció szerint nem sok dolog változott, azonos hitvallás és technológia veszi körbe a relatív kis, de dögös dobozt. Egy 150 mm-es IsoFlare, multirost mély-közép meghajtó veszi körbe a 25 mm-es neodímium mágneses, kompressziós magnézium magassugárzót. A hangszóró pereme természetesen a FyneFlute barázdázott kialakítását is örökölte, amely a gyártó elmondása szerint drasztikusan csökkenti a membrántól eredő színezést.
Az alsó, immáron alumínium talpszerkezet középen rejti a BassTrax Tractrix diffuzórt és reflex nyílást. Ennek szerepe, hogy az F500SP-ből távozó hullámokat 360 fokban, egyenletesen szétteríti, így kapjuk azt a jellegzetesen dinamikus, testes és öblös mélyet, amit már az F500-nál is hallhattunk. Szerencsére a műanyag design rácsokat is elvetették, így egy jóval puritánabb megjelenést kaptunk, egyértelműen igényesebb anyaghasználattal.
Kis apróság még, hogy a front oldalon található logo is változott, egy embléma jellegű kerek elem került rögzítésre, míg a sima F500-nál egy sorban volt olvasható a gyártó neve (részletesebben a videóban).
Hátul bi-wire, bi-amp csatlakozó terminál, földelési ponttal és tartozék jumper lapokkal. Az F700-nál már külön csomagolt hangfalkábel összekötőt kapunk, szóval ez még mindenképpen egy különbség marad a modellek között. Ezt persze bárki cserélheti utólag komolyabbra, viszont jó érzés mindig, ha a belső kábelezéssel megegyező jumpert mellékel egy gyártó a termékhez.
A hallgatások különböző erősítőkön történtek, direkt egészen más stílust szerettem volna mögé kötni hetente, hogy kiderüljön milyen mértékben változtatható a Fyne F500SP hangja. Átlagosnak mondanám, hiszen az alapvető karakterét nem vesztette el egyik kombinációnál sem, de persze a nüansz részletek, lecsengések láthatósága és teljes transzparencia azért bőven finomodik annyira, hogy ne a piac legolcsóbb elektronikájával hajtsuk. Norma IPA-70B, IPA-140, Hegel H95, H190, Lyngdorf TDAI-1120, Lyngdorf TDAI-3400 és Arcam SA20 volt a bűnös végig. Nagyon szerettem volna Rega-val is kipróbálni, de sajnos az most nem volt kéznél.
További kiegészítők a teszteknél:
- Wattson Audio Emerson ANALOG streamer (Hegel esetén is, Roon)
- VIABLUE SC-2 T6s hangfalkábel, VIABLUE NF-S1 összekötők és EP-7 ethernet
- Titan Audio Eros Signature tápkábel, Eros és Helios elosztók
- JBL HDI FS hangfal állvány
- Norma, Hegel, Lyngdorf, Arcam erősítők
A Fyne Audio F500 kapcsán már korábban is megfogalmaztam egy-két kritikát és hiányérzetet, amit az F700 már bőségesen orvosol, de olyan áron, hogy az sokak számára teljesen kiesik a képből. Nem mintha az F500SP olcsó lenne (579 990 ft,-), viszont legalább nem 1 000 000 ft,- és az említett gyengeségek is szép számban eltűntek a hangképből. A legnagyobb örömöm az új modellnél a magas frekvenciás kiterjesztés minősége és jelenléte a hallgatási élmény egészében. Egyértelműen nyitottabb, aprólékosabb és a tonalitás is átbillen egy fokkal megvilágítottabb élménybe. Érdekes, hogy pont az SP modelleknél hallom többet a ‘fémes’ jelzőt, és ez ennél az F500SP változatnál talán jobban is igaz, mint az álló F501SP-nél, vagy akár az F700, F701 típusoknál. Ez a jelenség enyhe és főként az ‘előnyös’ hangszereknél tapasztalható, mint például handpan vagy gitár. Ezek csendülése gyönyörűen el lett találva, és annak ellenére hogy még mindig nem a legrészletezőbb hangot kapjuk a Fyne-tól, maga az apró tónusok aránya egyszerűen csak életszerűen hat!
Továbbá egyértelműen közvetlenebb és tapinthatóbb az élmény közép szekcióban is, mint a sima F500-nál. Az ott tapasztalt enyhén édes, meleg irány itt is hallható valamilyen mértékben, de jóval határozottabb a presence élmény. Lehetne ezt annyival is jellemezni, hogy “tisztábban szól”, mert tényleg, de az hogy pontosan milyen módon is, az az érdekes itt. Az alap háttér nagyon csendes, korom sötét, tehát a Fyne atmoszféra adott, viszont az egyes hangok elhelyezése kihegyezettebb helyet kap a térben előttünk.
Sziluettek szempontjából megmaradt a lágyság, nem tűélesek a körvonalak, csak kedvesen vezeti le az egyes hangokat a sötétségbe. Gyorsaságban viszont ugyancsak kaptunk tuningot, hiszen a teljes spektrum pergősebb, több a szünet történés és történés között, illetve a basszusok is sokat fejlődtek az előd óta.
Régen, mikor végigteszteltem a Hegel modelleket, akkor volt egy észrevételem, hogy a H190 már-már túlzás az F500-hoz. Persze, hiszen teljesen más kategória, de hangban sem volt jó valamiért, nem éreztem a szinergiát. A mély túl sok volt az otthoni 35 m2-es térben, elnyomott pár szegmenst egy-egy zenénél és valahogy nem a legjobb hangulatát mutatta egyik termék sem. Ennek ellenére most ugyanezen Hegel H190 típus futott az Fyne F500SP mögött hetekig, és azt kell hogy mondjam, hogy nagyon jó a végeredmény!
Az alsó tartomány nem érződik annyira kiterjesztettnek, gyorsabbnak hat a roll off, ami feltételezem nem csak a hangszóróról szól, hanem az alumínium talpszerkezetről is. Nyilván stabilabb és jobban ellenáll a rezonanciáknak, így sokkal kevesebb a ‘dünnyögés’ és inkább hívnám artikuláltnak. Mennyiségben változatlanul jó, mérethazudtoló és a kontrollproblémák is megoldódtak. A Hegel erősítők ezen a teljes érzeten nyilvánvalóan segítettek, hiszen a damping factor azért csak-csak megjelenik hangzásban, viszont így nem is a legnagyobb ütőerőt hallhattam. Norma erősítőkkel megjelentek az egy fokkal mélyebb tónusok is, a lecsengési idő nagyon hasonló volt, de kicsivel több erővel. Lyngdorfok lágyan adagolták a pulzálásokat minden elektronikus anyagnál, közepes sebességgel, kellemes arányokkal és puhább stílussal. Arcam SA20 pedig valahol az ‘indokoltság’ talaján belül a legjobb ár-érték arányt hozta párosítás szempontjából. Volt kellő vastagság és kontroll, mindamellett hogy hagyta lélegezni az F500SP saját karakterét.
Összességében a Fyne Audio F500SP hangfal nagyon jóra sikerült több szempontból is! A meglévő designt maximalizálták anyaghasználat és kivitel szempontjából, a hangminősége pedig képes volt a stíluson belül feljebb lépni kategóriában. Ár-érték arányát tekintve korrekt és várhatóan ez a hangolás többeknek is tetszeni fog, mint a sima F500 mályvacukor hangulata. Ha ez 500 000 ft,- alá lett volna árazva a gyártó által, akkor biztos, hogy egy újabb Fyne rajongás lepte volna el a nemzetközi piacot (lehet, hogy így is) az F500SP formájában, de a jelenlegi listaár tisztességesen megkéri a minőség, fejlesztés és a saját skót gyártósor árát, szóval ha van egy kritikám, akkor az az árazás. Ettől függetlenül erősen javaslom a meghallgatását, és tartani is fogok belőle a studio szobában, hiszen teljesen mást kínál, mint az alternatív hangfalak a piacon.
Sokan kértek F500, F500SP és F700 összevetést, amit egy külön körben fogok megejteni majd. Addig is pedig mindegyik modell meghallgatható a studio szobában!
