Merason frerot DAC teszt – Fezz Audio és Audio Solutions
A svájci Merason frerot DAC fel-fel csillant pár videóban és cikkben az elmúlt hónapok során, ugyanis November óta van nálam egy Merason pow1 lineáris táppal kiegészítve. A számtalan díjnyertes tesztből a lényegi részek kiderülnek, de ahány lánc, annyiféle módon hat egy termék hangja, szóval neki is láttam a saját tapasztalataim összeszedésének!
A Merason frerot DAC a csúcskategóriás DAC1-es kompakt és ‘olcsóbb’ verziója, amit teljes mértékben Svájcban fejlesztettek és gyártanak is. A Merason frerot egy USB, két koax és két toslink bemenettel rendelkezik. Az USB bemenet az Amanero technológián alapul, és két precíz oszcillátornak köszönhetően jitter mentes jelet biztosít, amelyet kapacitív leválasztó blokkok elektromosan is elcsatolnak. A többi bemenetre érkező jeleket szintén galvanikusan választják el és transzformátorok segítségével jitter mentesítik. Ez garantálja, hogy a külső interferencia ne befolyásolja az érzékeny jelet.
A digitális-analóg átalakítás feladatát a Burr Brown 1794A konverter modulja látja el. Az analóg áramjelet aprólékosan feszültségjellé alakítják egy diszkrét elrendezésben, amelyet A osztályú technológiával pufferelnek és a kimenetre irányítanak. A frerot teljesen szimmetrikus és összesen négy független csatornán fut a jel a két átalakító modultól a kimenetig. Egy pár unbalanced RCA és 1 pár balanced XLR kimenet áll rendelkezésünkre. A gyártó ajánlása szerint lehetőség szerint érdemes az XLR-t használni, amit korábban meg is tettem, viszont a tesztben most pont a Fezz EVO Lybra 300B erősítő szerepel, így maradtam az RCA-nál. A két kimenet között van különbség, de a lényegi része az élménynek hasonló.
A DAC1-hez hasonlóan minden funkcionális egységnek dedikált tápegysége van, összesen tíz. A DAC1-től eltérően mind a négy kimeneti csatornát egy tápegység táplálja, amelyet egy kapcsolófeszültség-szabályozó generál. A Merason frerot DAC-hoz egy 9 voltos alacsony zajszintű tápegység jár tartozékként, de opcionálisan vásárolható hozzá a Merason pow1 lineáris tápegység, ami dedikáltan a frerot-hoz lett fejlesztve. A teszt alatt végig a pow1 volt bekötve mögé.
Jel támogatása klasszikusnak mondható a 192 kHz / 24 bit PCM specifikációval, ami Roon + Tidal esetén tökéletes is számomra. MQA és hasonszőrű délibábokat nem szoktam kergetni, főleg hogy hamarosan el is tűnik a fókuszból a Tidal új Hi-Res opciója miatt, amelyet minden ilyen DAC hiány nélkül tud majd kihasználni.
A front panel, felső/oldalsó ház és bemenetválasztó gomb mind teljes alumínium. Ez utóbbinak érzete analógos és erőteljes, tehát át kell kattintani az egyes inputok foglalatába. A kialakításból fakad, de jó érzés, hogy nem egy digitális érzet köszön itt vissza sem.
A teszt környezet az alábbiakból állt: Fezz Audio EVO Lybra 300B csöves erősítő, Audio Solutions Figaro B hangfal, Wattson Audio Emerson Digital streamer futómű, VIABLUE, Titan Audio és Fezz Audio kábelezés.
A Merason frerot DAC fejlesztésének célja az volt, hogy minél természetesebb és analógosabb hangot hozzon annak ellenére, hogy nyilvánvalóan digitális fileok lejátszásához használjuk majd. Ritka az, hogy már az első 1 percben beigazolódik az érzés, amit a gyártó ígér a termékleírásnál, viszont ez itt egy az egyben átjött. Nyugodt, folyékony és testes hang jellemzi. A basszusok kerek, dús és lágy sziluettel dolgoznak Rambadu, Martin Nonstatic, Stimming és Luigi Tozzi jellegű zenéken. Jellegzetes “sub” mélységbéli érzete erős, tehát amikor le kell menni mélyre egy álló dobozos rendszernél, akkor stabilan hozza a földrengést is, de egységesen és teljes frekvencia tartomány szempontjából logikus mennyiségben.
Meleg és lágy hozzáállása egyértelmű a közepektől fogva, kellemesen és édesen pörgeti a hangokat szúrós jelenlét nélkül. Digitálisan részletező és technikai hozzáállástól távol áll, így a hideg, karcos vagy vágós érzetek nyomokban sem voltak jelen. Buddy Guy hirtelen feltörő hangszerei változatlanul kontrasztosan szólnak, tehát a sebesség és kihegyezettség nincs elnyomva, viszont tovább emelve sincs. Talán a legjobb jelző a “zenei”, ugyanis pont ennél a szettnél képtelenség rámutatni bármely termékre, hogy most éppen az dominál, ahogy a Merason is jóformán belesimult az összképbe.
Bársonyos és selymes magasak viszik a hangkép tetejét, levegős és szellős ábrázolással. Enyhe finomítás érzékelhető talán, bár pont a fent is említett Buddy Guy – Hard Time Killing Floor jellegű zenéknél csalóka a dolog, hiszen az énekhang és hangszerek élénél nem érzem ezt. Korábbi teszteléseknél tapasztaltam azt, hogy a Wattson Madison mennyivel élesebb és fényesebb, szóval ez a “bársonyos” melegség önmagában kevésbé érződik, mint amennyire A/B teszteléseknél.
Összességében nagyon szerethető a Merason frerot DAC hangja a feltűnésmentes stílusával. Nem akar valamilyen lenni, hanem belesimul a szettbe, zenébe és puritán zenei élményt ad. Technikai, túlzóan kihegyezett vagy digitálisan szétbontott érzetet nem kell tőle várni, ez nem erről szól és nem is ez a gyártó célja, ahogy az Ő leírásukat olvasgatjuk különféle felületeken. Dús, kerek és érzelmekkel teli hangulata, teljes svájci mivoltja határozott versenyzővé teszi a közép kategóriában, amit high-end rendszerbe, sok milliós komponensek mellé integrálva is bőségesen lehet használni. Meghallgatása erősen ajánlott a kategóriában!
Merason frerot DAC díjak és elismerések:
