Neat Acoustics Motive SX1 hangfal teszt
A Neat Acoustics SX1 hangfal beszámolója egyértelműen az egyik leghosszabb időbe telt eddig, hiszen 2020 év vége óta szinte folyamatosan van nálam egy pár belőle. Ez idő alatt különböző szobákban és számtalan rendszerben sikerült hallgatnom ezeket az angol dobozokat, és azt kell hogy mondjam, hogy az egyik ‘legsunyibb’ álló sugárzók egyikéről van szó!
A Neat Acoustics egy klasszikus angol gyártónak mondható, immáron 30 éve vannak piacon és tipikusan egy helyi kis manufaktúraként indultak. Még most is inkább annak hívnám, mintsem hatalmas gyártónak, hiszen a tulajdonos Bob Surgeoner azóta is minden egyes napi teendő mögött ott áll aktívan. A termékfejlesztéstől kezdve a összeszerelésig minden ott helyben történik, ezzel megtartva teljes angol mivoltját a márkának. Nem is véletlen, hogy szinte a teljes kínálatuk kompakt, hiszen az angol otthonok átlag szobamérete kisebb, így az ott elhelyezhető hifi cuccok sem lehetnek akkorák, mint amit mondjuk a skandináv vagy német gyártóknál látunk.
A Motive SX szériából már teszteltem az SX3-at, ami változatlanul a mai napig az egyik nagy kedvencem. Sajnos az árak itt is elszálltak már, de ettől függetlenül a karakter, élmény és ‘wow’ faktor a méretét látva erősen meglepő, nem is véletlen hogy ez az egyik best-seller állványos hangfal nálam az elmúlt egy év során. Ugyanezen koncepció álló példánya az SX1, ami azonos karakter mellett már egészen 25 Hz-ig kiterjesztett frekvenciaátvitelt kínál.
A Neat Acosutics Motive SX1 hangfal 2.5 utas koncepció, alsó bass-reflex nyílással. Felül kapott helyet a 25 mm-es eloxált alumínium inverz dóm magas, alatta egy darab 134 mm-es mély-közép és még egy 134 mm-es mély hangszóró. A legalsó egy külön kamrában dolgozik egészen a bass-reflex csőig bezárólag, ezért is a megdöbbentő test és erőérzet, annak ellenére, hogy ez egy kifejezetten kompakt és vékony álló doboz (925 x 160 x 200 mm).
Tartozékként kapjuk hozzá a talpat, ami egy tömör MDF lapból kerül CNC maratásra, majd festésre. Ez nem opcionális, hiszen ez és a tüskék tartják el a földtől annyira, hogy kellőképpen levegőzzön a bass-reflex nyílás. A letört design mellett meg is dönti a hangfalat pár fokban, tehát a szórási szög változik valamelyest, ami a 92 cm-es magasságánál kapóra is jön.
Alapból single-wire terminálokkal szerelik, de felár nélkül kérhető bi-wire is, szóval ha valaki ilyet rendel, akkor már miért ne. Színopciók közül a szatén fehér fólián kívül mindegyik valódi fa furnér, mint például dió, tölgy, fekete tölgy, de kérhető bármilyen egyedi színben is, ami esetén számíthatunk extra átfutási időre.
Rengeteg szett részeként hallgattam a Neat-et (Arcam, Rega, Exposure, Hegel), de a végső beszámolót a kategória szokásos referencia eszközeivel írom. Norma Audio Revo IPA-70B erősítő, Wattson Audio Emerson ANALOG streamer, VIABLUE kábelezés (SC-4 T6s, NF-S1, X60).
A Neat Acoustics SX1 hangfalnak két szembetűnő stílusjegye is van, ami az első másodpercekben mindenkinek fel is fog tűnni. Az egyik, hogy milyen szinten teres és levegős a hangolása, mind mélység, mind pedig a középtartomány rajzolata szempontjából. A másik a basszusok kiterjesztése (25 Hz) és ereje, ami nevetséges méretű hangot produkál, nem csak a méretéhez képest, de önmagában tekintve is.
A mélyek kerek, lágy és szépen folyós stílust formálnak, közepes sebességgel. Keménynek és koppanósnak semmiképp nem nevezném, de lassúnak sem, valahol a kettő között áll meg. Ez jellegzetesen olyan hallgatónak lesz jó, aki számára kiemelkedően fontos a basszusok mélysége, ereje és annak kontrollált formája. Az amúgy komoly- és hangszeres zenékre hangolt hangfalat imádtam elektronikus anyagokra használni, mert alacsony terhelés mellett is szépen betekintést ad a legalsó tartomány pulzálásába. A feszesség és további erő párosítással alakítható, tehát ha egy Hegel H190-et adunk neki, akkor jóval formaorientáltabb és peckesebb lesz, mintsem lágy. Rega vagy Arcam is határozottan megmarkolja, de nem megy majd olyan extrém mélyre, mint ahogy azt egy nagyobb kaliberű erősítő tenné. Norma IPA-70B rákapcsol egy adagot az basszusok alsó harmadára és ekkor jön ki még egy adag mélytengeri hullámzás.
Középtartományt tekintve az említett tágas és levegős érzet a fő irány, nem kiabálós és harsogó. Billie Eilish – Your Power számánál is tőlünk pár méterre elhelyezve jelenik meg az énekesnő, így már a köztünk és a zene hangjai közötti távolság is határozott szerepet kap. Ez már egyetlen egy hangszer esetén is jól érzékelhető, viszont amikor egyszerre több, különböző irányból szól, akkor ennek kiemelkedően nagy jelentősége van. Peggy Lee – Fever egy jó példa erre, ahol minden hang egy önálló teret és lecsengést kap. Ez a szám szinte minden ‘jó’ szetten széles teret képez, de a mérték és távolság nagyban változhat annak függvényében, hogy milyen is a kontraszt mélységben, szélességben. Az SX1 tónusa enyhén meleg közép szekcióban, ami vélhetően a távolságérzetből fakad, hiszen nincs ráöntve rengeteg fény a középpontra. Jellegzetes jazz club hangulat, lágy, sárgás fényekkel a már illegálisnak számító beltéri szivarfüst mellett.
A magassugárzója érdemel említést még, mert ez mindig egy nagy szerelmem volt ennél a szériánál. A teres közepeket ilyen inverz alumínium driverrel kihegyezni zseni ötlet volt, mert megbillenti az egész hangkép hangulatát a részletezés irányába. Magát az anyaghasználatot nem hallom ki belőle, szóval nincs fémes hangja, de pergős, aprólékos és kifejezetten részletező. Ezen a hangfalon szerettem bele Anne Müller csellójába, ahol az apró rezonanciákat, recsegéseket és adott esetben karcolásokat is csupaszon szólaltatta meg. A közepekhez képest finoman ki van emelve ez a magas, de csak néhol vehető észre, szóval ez még nagyon távol áll a magas orientált hangtól, főleg hogy a mélyek akkorát szólnak, hogy a spektrum balansz szempontjából bőven el is fér ez a kis csillanás.
Összességében a Neat Acoustics SX1 hangfalat mindig is szívesen ajánlottam meghallgatásra, mert jól ismerem a képességeit és láttam az elmúlt 1 év során, hogy miként fogadják a hallgatók a teljesítményét. Nagyon teres, levegős és tágas színpadot rajzol, a basszusok meglepően izmosak és az alumínium magas rádob erre egy nagy adag részletet, pergős adagolással. Rega, Arcam, Exposure, Hegel és Norma erősítők mind nagyon jó párosítást mutattak számomra, persze mind a maga kis ízvilágával fűszerezve az élményt. A mérete alapján semmiképp sem érdemes alábecsülni, mert ez még az otthoni 35 m2-es nappalit is telepakolta zenével, szóval 25 m2-ig inkább az állványos SX3-at érdemes fontolóra venni. Kivéve persze, ha fontos a hallgató számára, hogy egészen 25 Hz-ig betekintést kapjon a zenékbe.
