Turnstile – Glow On
A baltimore-i Turnstile zenekar Glow On című harmadik nagylemeze a korábbiakhoz hasonlóan energikus és dinamikus, azoktól eltérően azonban sokkal több műfajjal sikerült keverniük a banda alapvetően punk és hardcore gyökereit, így jóval sokszínűbbé és izgalmasabbá téve azt. A számtalan tempóváltás és az ilyen jellegű zenékhez képest szélesebb spektrumú ütős hangszer használat kifejezetten jól áll az öttagú formációnak. A ragadós, kántálható refrének vegyülve az olykor melankóliába lökő dream-pop elemekkel pedig olyanná teszik a 35 perces zenei élményt, mint amikor elfelejtjük, hogy tettünk-e már cukrot az amúgy elég ütős kotyogós kávénkba, ezért a biztonság kedvéért teszünk még; majd ezután kiderül, hogy igen, amúgy már tettünk. Ennek minden cukor- és koffeinsokkjával és az azokból való hirtelen lejövőjével együtt. Az album további, hifis szempontból fontos ismérve még, hogy a műfaji átlaghoz képest kitűnően szép hangmérnöki munkával kidolgozott nehezebb, riffes rockzenéről beszélhetünk. Gyönyörűen válnak szét a hangszerek az ütősöktől elkezdve, a basszuson keresztül egészen a gitárokig. Brendan Yates énekes vokáljai pedig nem lesznek tolakodóak, kellemesen lebegnek ebben az instrumentális térben mind a karcosabb, mind pedig a tisztább vokálok tekintetében.
A “Mystery” egyből Turnstile-os hangulatba pakol minket, a “Blackout” azonban már meg is hozza az első meglepetéseket a kolompos átvezetővel, a ragadós refrént a shoegaze-es gitártémával való keveréssel és egy masszív hangulatváltással a lezáráshoz. A “Don’t Play” zongorás témája játékossá teszi a számot, szintén ügyes, háttérben megbúvó ütősökkel. A végére megérkezik a nehezebb hangzás egy lassabb és hangsúlyosabb tempóval és élesebb gitárjátékkal. A “Holiday” során TOOL-ra emlékeztető vizes, lebegős basszus vezet el minket a napozóágyból kiugrós részekhez. Az “Endless” fülbemászó gitár- és basszusjátéka lő fel minket a lemez érzelmi magaslatához, a “Fly Again” című számhoz. A betöltetlen űr fájdalmas témájával küzdő dalt egy számomra Tim Hecker-t idéző távoli zongoramelódia indítja, amellyel szépen harmonizáló téma játszódik le a hook-ban. Ezt az intenzív élményt hivatott megemészteni a Blood Orange közreműködésével készült “Alien Love Call”, ami az album leglassabb, legnyugodtabb darabja. A “Wild Wrld” és “Dance-Off” című számok ütőseikkel emelkednek ki. Előbbi színes perkajátékát erős riffek nyomják el. A “New Heart Design” kedves, gyermeki őszinteséget és naivitást megidéző gitárjátékot hoz, melyet egy keményebb refrén mozdít ki ebből a törékeny hangulatból. Két rövidebb szám után el is érkezünk az albumot záró, szintén Blood Orange közreműködésével készült “Lonely Dezires” című dalhoz. A homlokegyenest Turnstile-os hangszerelésbe úszik be az elnyújtott, tiszta vokál, amelyet az album címét is adó glow on kifejezés hol telítődő, hol halványodó ismételgetése vezet le. Kellemes, pörgős zenehallgatást a Turnstile Glow On című albumához! Gurítsatok le mellé egy cukrozott kotyogóst!
Író – Szamosi Dániel
