szeptember 11, 2020 By Gedeon Audio Off

Vintage HiFi – Primare A10 sztereó erősítő teszt

A vintage, vagy legalábbis réginek nevezhető termékekkel sokkal többet szeretnék foglalkozni, mint amennyire lehetőségem volt eddig. A sort a NAD 3020i kezdte, majd a Cyrus One folytatta hónapokkal később, szóval ezt a Primare A10 sztereó erősítő tesztet azokhoz mérten fogom hasonlítgatni élmény szempontjából. Ahogy haladunk előre a használt termékekkel, úgy mindig visszatekintek ezekre a példányokra, csak hogy valamilyen segítséget adhasson, hogy kinek melyiket érdemes levadászni.

A Primare A10 sztereó erősítő 2000-2001 között volt gyártásban és a belépő kategóriát képviselte. Jelenlegi használt piaci ára valahol 100 000 ft környékén mozog, ami egy stabil termékért cserébe jól hangzik. 2 x 50 watt (8 ohm) kimenő teljesítményt ad és csatlakoztatások szempontjából a kornak megfelelően egy sor analóg RCA bemenetet kapunk. Elő és végfokként is használható, van hozzá egy egyszerű műanyag távvezérlő, standby üzemmód és egy kikapcsolható kijelző. Ez utóbbi a távvezérlő dim gombján keresztül történik, ami a hangerőt sötétíti el, de a bemenetet továbbra is mutatja zölden. Nem erős a fénye, szóval nem igazán látom indokoltnak a funkciót, de talán még újként sokkal erősebb volt.

Az erősítő bal alsó felénél található a főkapcsoló, amit érdemes bekapcsolva hagyni a hétköznapok során és standby üzemmódban hagyni, hogy az üzemi hőmérséklet megmaradjon. A hangja érezhetően változik, szóval ezt gyártás és funkcionalitás szempontjából is elősegítették.

Kialakítása masszív és igényes, van benne egy kis design csavar, ami izgalmasabbá teszi, mint a sok alternatívát. A hangerőszabályzó nagyon idétlenül néz ki, sőt kifejezetten nem illik bele az összképbe, de megszokható. A jelenleg kapható belépő kategória minőségéhez képest ez kívül belül többet nyújt, egyszerűen csak több anyag van benne, mint amivel pár gyártó próbáljak kiszúrni a vásárlók szemét. Ezért is szeretik sokan a régebbi termékeket.

Karakter szempontjából egészen semleges marad, nem kifejezetten színezi szét a hangképet. A mélyeknek van ereje, de inkább a jól hallható 60 Hz környékét részesíti előnyben, ahol kapunk egy plusz löketet. Részletek és finomság szempontjából nem a középkategóriát képviseli, hiszen nem is az.

A középtartományban tisztaságot és őszinteséget tapasztaltam, ami minden hangszernél és vokálnál örömet okoz, de erre jön rá egy enyhén fűszerezett magas szekció. Ez utóbbi néhol szemcsésebb és darabosabb, mint a kifejezetten selymes hangú elektronikák, szóval ez talán egy olyan jellegzetesség, amire érdemes párosításkor figyelni.

Ha 100 000 ft környékén vadászol egyet, akkor az egy jó vétel ezért a hangért cserébe!

Részletesebben a videóban:

Specifikációk