QED XT40i hangfalkábel és VIABLUE SC-2 hangfalkábel Gedeon
október 17, 2020 By gedeon Off

QED XT40i és VIABLUE SC-2 hangfalkábel teszt

Az utóbbi 1-2 hónap népszerű két kábele a 4000 ft/méter árfekvésben, amiről a végfelhasználók visszajelzése néha megtévesztő is lehet. Fórumok velejárója és negatív hatása, hogy sokan a hifis pályafutásuk során maximum pár kábelt hallgattak, ennek ellenére olyan szavakat és leírásokat látok, ami nem teljesen fedi a valóságot, legalábbis nem akkor, ha számtalan más terméket is próbáltál. Mivel ez a két kábel az, amiről a legtöbb kérdést kaptam mostanában, ezért összevetettem őket egy komolyabb rendszer részeként.

QED XT40i hangfalkábel és VIABLUE SC-2 hangfalkábel Gedeon

A tesztelés két erősítővel történt, de ugyanazon a Revel Performa F228Be hangfalon. A teljes lánc és kiegészítők:

  • Hegel H360 erősítő
  • Mark Levinson 5805 erősítő
  • Mark Levinson 5101 forrás (SACD, stream)
  • Revel Performa F228Be hangfal (+MA Bronze 500, Fyne F500, Quadral Galan 9)
  • Audioquest Niagara 3000 tápszűrő és elosztó
  • VIABLUE X-60 tápkábel

Revel Performa F228Be hangfal és Hegel H360 erősítő és Audioquest Niagara 3000 tápszűrő

Helyén kell kezelni, ne gondold túl!

Szerintem ha ezen a szetten a kijövő különbségekből fakadó konklúziót levonjuk, akkor az rámutat több gondolatmenetre is. Egy részt nem gondolom, hogy belépő és középkategóriás rendszereknél többet hallhatunk a két kábel közti különbségről, vagy magukhoz mért teljesítményükről. Ha valakinek egy pár százezres rendszere van egy QED vagy VIABLUE kábellel, de nem elégedett, akkor szerintem érdemes inkább az erősítő és hangfal oldalon keresni a hibát. Ha egy sok milliós rendszernél, ami igazán érzékeny egy összekötő kábelre, tápkábelre, de bőségesen izgalmas és élvezhető ezzel a két hangfalkábellel is, akkor szerintem egy mérsékeltebb szettnél is tisztességes munkát fognak végezni. Szóval spórold meg magadnak, hogy ezen árfekvés fölé menj hangfalkábel szempontjából, ha még csak kísérletezel különböző termékekkel. Ha megvan a hangfal, erősítő, amit imádsz és szeretsz, akkor érdemes játszadozni kábelekkel, amivel finomhangolható a végeredmény.

QED XT40i hangfalkábel és VIABLUE SC-2 hangfalkábel Gedeon

QED XT40i hangfalkábel

A QED XT40i hangfalkábel méltán híres XT40 utódja, ami a gyártó leírása szerint egyértelmű előrelépést nyújt hangminőségben. Az OFC vezetők X-Tube és Air Gap technológiák során viszik a jelet, szuper alacsonynak ígért ellenállás mellett. A konstrukció érdekessége, hogy a kábel belseje üres, csak egy szálvezetőt tartalmaz és a teljes jelvezető rész kör alakban épül fel. A teória szerint így a jelfolyam nagyobb százalékban használja fel a rendelkezésre álló vezetőket, mint a klasszikus, jóformán összes olcsóbb hangfalkábel. A levegőt, mint szeparátor egyre több gyártó használja, így a képen látható módon itt is légrések tartják távol a blokkokra bontott szálakat.

qed xt40i hangfalkábel

A kábel relatív merev, de azért hajlítható szűkösebb helyeken is, ha el szeretné valaki vezetni bútorozott környezetben. A negatív és pozitív szál külön borítás alatt fut és a távtartó PVC anyag kis erővel szakítható, hogy ha a csatlakozók szélesebben helyezkednek el. A QED-ról nem találtam gyártási információt a gyártó weboldalán, csak a szerelt kábel dobozán, ami Taiwan-ra hivatkozik.

QED XT40i hangfalkábel és VIABLUE SC-2 hangfalkábel Gedeon

A QED XT40i hangját már beégetés előtt is hallani lehet, amit meg is mutattam barátnőmnek, mert mindig attól tartok, hogy placebo hatása alatt vagyok ilyenkor. Direkt nem mondtam neki semmit és egy kis hunyorgás, gondolkodás után kimondta pontosan azt, amit én is tapasztaltam. Az XT40i az SC-2 mellett cserélgetve egyértelműen kihegyezettebb és élénkebb. Főként a legfelső tartományban jelenik meg ez, ahol felhangok, sziszegések és egyes női énekesek ércesebb hanglejtéseinek specifikus pontjai hallatszódnak. A dobseprűből és egyéb dobjátékból eredő élesebb hangok egyértelműen fényesebben jönnek ki a térből, mintha kicsit felemelné a hangkép azon részét. Ez egy vékony réteg, de pont ez felelős a selymes, éles, tompa hangzások közti különbségért. Ez az ezüstöt nem tartalmazó kábel tökéletes példája annak, hogy nem csak azok lehetne világosabbak.

Mark Levinson 5805 erősítő és Mark Levinson 5101 streamr

Az XT40i mélye feszes, van benne erő, de inkább a keményebb irányba megy el. Mennyiségre biztos, hogy nem vesz el és rak hozzá, csak mintha a tálalás lenne más, mint az SC-2-nél. A közép szekciónál voltam gondban, mert a felső szegmens hallható “kiemelése” miatt bizonyos férfi énekek, gitár és dobok felső tartománya nyugodtabban szólal fel, talán kicsivel puhábban, lazábban. Ez nem mindenhol jön elő, csak a kontrasztos és robbanékony zenéknél (Son Lux).

QED XT40i hangfalkábel teszt Gedeon

Önmagában, vagy akár drágább kábeleknél tapasztalt élményhez mérve nem hívnám ezt abszolút sterilnek vagy neutrálisnak. Árfekvéstől függetlenül inkább fényes és enyhén magasba húzó hangja van, ami bizonyos rendszereknél kifejezetten jó választás lehet. Ha a jelenlegi szetted sötétebb, túl selymes és nyugis, akkor ez való oda, hogy kicsit kihúzza az árnyékból. Ha élénkebb, amúgy is csilingelő hangod van, szépen megvilágított térrel, akkor ez simán lehet, hogy “sok” lesz. Például egy Klipsch, Quadral, Monitor Audio Monitor, Bronze és Silver sorozathoz nem annyira való szerintem, de egy Dali-hoz sem raknék ilyet, mert azok meg pláne mind élénkek. Mihez jó? Bármihez, ahol több fény és enyhe kontraszt növelés szükséges, egy precíz előadásmódban. Ezek az ajánlások nyilván változhatnak az erősítő és forrás függvényében.

QED XT40i hangfalkábel teszt Gedeon

VIABLUE SC-2 hangfalkábel

Az SC-2 ugyancsak két részre bontott vezetőkből áll, 4 mm² oldalanként. Ezüstözött és ónozott OFC szálakból áll a teljes konstrukció, ami két légrést formáló szilikon távtartóval együtt került fonásra. Összesen 448 ezüstözött/ónozott OFC szálból épül fel a 2 x 7 szálas csoportokra bontott vezető, ami transzparenciát hoz a gyártó leírása szerint.

VIABLUE SC-2 hangfalkábel

A külső borítás jóval puhább és hajlékonyabb, mint az XT40i-nél, így nem kell akkora ívet hagyni neki, ha szűkösen lehet csak elvezetni. Másik nagy különbség, hogy a két jelvezető egy darab PVC (?) házon belül utazik. Tehát ahogy a képen is látjuk, a külső anyagot blankolni kell, amin belül fut a 2 távtartó és a 2 jelvezető, ugyancsak hajlékony PVC borításban. A gyártó weboldala szerint már ezt a kábelt is Németországban gyártják és szerelik, ez utóbbit a szerelt kábelek esetében természetesen.

VIABLUE SC-2 Szerelt hangfalkábel Gedeon

A VIABLUE kábeleknél már korábban is megfogalmazódott bennem, hogy mennyire erős ellenpéldája az ezüst anyaghasználat körüli mítosznak és prekoncepcióknak. Itt egy teszt, ahol a két kábel pont a szokásos elképzelések ellentettjét produkálják, az egyikben semmi ezüst, de fényesebb, míg a másikban 224 szál ezüstözött OFC szál van és semmi köze a fényhez, élénkséghez. A VIABLUE SC-2 hangfalkábel egyértelműen simább és egyenesebb hangot ad, amiben rejlik az erőssége, de akár gyengesége is, ha valaki nem ezt keresi.

QED XT40i hangfalkábel és VIABLUE SC-2 hangfalkábel Gedeon

A kábelek cserélgetése szépen rámutatott, hogy egy kábel milyen fókuszpont változást hozhat a hangképben, ami nem borzasztóan nagy, de egyértelműen jelen van. Az SC-2 a kettő közül nyugodtabb érzetet ad, ahol az XT40i-nél hallott enyhe plusz fény és érces csendülés nyomokban sincs meg. Ebből fakad, hogy a hangkép egyensúlya a mélyek tonalitásának finomságát jobban megmutatja, kicsivel több testtel. A közép szekcióban ugyancsak megmarad a kristálytiszta jelenlét, de nem húzza ki erőteljesen a térből, ha a hangfal vagy erősítő nem olyan. Finomnak és kicsivel lágyabbnak nevezném ezt, de a felső szegmensnél van a legnagyobb differencia. A VIABLUE hangfalkábelnél nyitott, de nem fényes a felső pár kHz és a színpad fényét inkább a nyugodtság határain belül tartja.

VIABLUE SC-2 hangfalkábel szerelt Gedeon kígyóbőr

Melyik neutrálisabb vagy őszintébb? Fogalmam sincs, mindkettő jó, de másképpen. Esetemben muszáj olyan kábeleket használnom és arra építkeznem, ami minél kevésbé hallható. Ha mindig egy csilingelő kábelt használok, vagy túl tompát, akkor akár rosszul is értékelhetem a teljes láncot és termékeket, amiket éppen tesztelnem kell. Viszont ezt a tesztet főként végfelhasználók olvassák majd és azok, akik egy kábelt szeretnének venni és elfeledkezni róla, hogy ott van, csak tegye a dolgát és kész. Erre tökéletesen alkalmas mindkettő, talán középkategória egy közepes szegmenséig is akár. Az említett szín alapján pedig könnyen lehet döntést hozni.

QED XT40i hangfalkábelek – netdepo.hu/xt40i

VIABLUE SC-2 hangfalkábel – netdepo.hu/viablue_sc2 / Gedeon Shop

Nordost Heimdall 2 hangfalkábel és VIABLUE SC-2 hangfalkábel

Extra gondolatmenet

Tartja a fórum/kommentszekció “legenda”, hogy egy kábel csak elvenni tud, hozzáadni nem. Mondjuk hogy ez igaz, de akkor az alábbit magyarázza meg nekem valaki. Miért van az, hogy egy Nordost Heimdall 2 (700 000 Ft,-) közép és magas szekcióban egyértelműen finomabban és könnyedebben szól, mint mondjuk egy XT40i vagy XT400, esetleg bármely Inakustik Premium hangfalkábel? Kérdés nélkül megjelenik egy felhang, extra csillogás pár kHz-től felfele, ami a Heimdall-nál nincs ott. Ezek szerint a Heimdall elveszi ezt a vékony réteg felső tartományt 700 000 Ft-ért, míg 3 000 Ft körül már megkapjuk az igazságot?

Nordost Heimdall 2 hangfalkábel Gedeon

Az ilyen szélsőséges tesztelések során ki lehet bogozni pár ilyen felvetést, mint az említett “elvesz, nem vesz” dolgot, de én azt tapasztalom, hogy hozzáadhat egy kis fűszert, ami jól hallható már belépő kategóriás szett esetén is. Ahogy haladunk feljebb árban és konstrukcióban, úgy egyenesedik ki a transzparencia hatása a teljes hangképre, ami kevesebb színt és megfoghatóságot jelent. Kezdő, vagy kevesebb tapasztalattal rendelkezők (tisztelet a kivételnek) a kontrasztot és színt élvezhetőbbnek élik meg, amiből fakad, hogy mikor egy Nordost Heimdall 2 jellegű kábelt kötünk be, akkor egyszerűen csak eltűnik egy adag “pukli” a hangképből, amit eddig úgy szerettünk az 1-2000 Ft-os kábeleinknél.