Pylon Audio Pearl 25 álló hangfal teszt
A Pylon Pearl 25 álló hangfal 2,5 utas, amelyet úgy terveztek, hogy a részletgazdag hangzást belépő kategória feszegető kivitellel ötvözze. Ez a modell eredetileg a Pylon Pearl sorozat továbbfejlesztéseként jelent meg, a gyártó célja az volt, hogy nagyobb teljesítményt, fokozott dinamikát és szélesebb frekvencia határokat biztosítson a Pearl 20-hoz képest. Vagyis a Pylon Audio bevált alapra épít, bizonyos értelemben nagyobb hangzást kínálva, miközben igyekszik tartani a Pearl sorozat hozzáférhetőbb árkategóriáját. Azt sugallja, hogy már nemcsak a szűkös hifi kuckók, hanem az amerikai konyhás nappalik tulajdonosainak is opció lehet. Mit tud a gyakorlatban?
Pylon filozófia és a „gyöngy” helye
A cég alapvető elgondolása az, hogy a zene szerelmeseinek és az audiofileknek normálisan felépített, tisztességes paraméterekkel és jó meghajtókkal rendelkező, jól szóló, szinte bármilyen szobába illeszkedő, és nem vagyonokba kerülő hangsugárzókat biztosítson. A Pylon Pearl sorozat, mint a gyártó legelső terméke, megalapozta hírnevét. A Pearl 25, mint a sorozat tovább emelt iterációja, szintén ezt a filozófiát testesítené meg. Nemrég az állványos Monitor és kompakt álló Pearl 20 hangfalakat is volt lehetőségem megismerni, illetve Nektek bemutatni írásos formában. Mivel friss volt a kipróbálásuk során kapott hang, kíváncsi voltam, miben tudhat többet néhány plusz tízezer forintért a nagyobb „tüdővel” és dupla mély/közép sugárzóval felvértezett modell.
Pylon Pearl 25 külsőségek és felépítés
A Pearl 25 hangsugárzók esztétikailag kellemes megjelenésűek, modern arányokkal. Négy kivitelben kaphatók: fekete, dió, wenge és magasfényű fehér. Nálam a feketék jártak, amiken a fahatású PVC fólia kidolgozása jobb volt a vártnál, pontos illesztésekkel dolgoztak a sarkoknál és éleknél. Ízlésfüggő, de a dió kiadás szerintem jelentősen barátságosabb, természetesebb látványt kelt.
A dobozok jellegzetes, 6,5 hüvelykes mély/középsugárzókkal rendelkeznek, fehér üvegszálas szövött membránnal, valamint egy 1 hüvelykes selyem dóm magassugárzóval. Ezeket a lengyel gyárban, kézzel szerelik össze. Az előlapi takaróselymek mágnesesen rögzülnek, ami megakadályozza az éktelenkedő lyukak látványát. A Pearl 25 méretei (széles/magas/mély): 200/980/280 mm – vagyis elég testes darabok, de egy átlagos médiabútor, illetve televízió mellett még teljesen arányos látképet nyújtanak. Egyenként 15 kg súlyúak. Az általános kivitelezés masszív, az élek megmunkálása és a hangszóró kivágások is precízek, ami üdítően hat az árához képest. Nincs krómcsík, aranyszegély és bőrbevonat, de ez a kategória nem is erről szól. Az egyszerűség nem igénytelenséget takar, hanem funkcionalitást, ami nem mindegy.
Míg az eredeti Pylon Pearl a lengyel Tonsil cég meghajtóit használta, a Pylon Pearl 25 már saját fejlesztésű mély/közepekkel van felszerelve. Ez a váltás a Pylon Audio stratégiai lépését jelzi, hogy saját, szabadalmaztatott meghajtókat fejlesszen és használjon. Ez a döntés mélyebb elkötelezettséget mutat a belső kutatás és fejlesztés iránt, nagyobb kontrollt biztosít a hangszóró hangzásvilága felett, és potenciálisan jobb integrációt eredményez a meghajtók, a kabinet és a keresztváltó között.
A Pylon a jelek szerint a csillapító anyagok túlzott használata helyett a kabinet merevségét és merevítését helyezi előtérbe a rezonanciák szabályozására. Bár ez „élénkebb” és közvetlenebb hangzást eredményezhet, azt is jelenti, hogy a kabinetből eredő esetleges színezések jobban észrevehetők lehetnek. Ez a kompromisszum gyakran tudatos döntés a költségvetés-barát tervezésben, egy specifikus hangzásvilág (pl. dinamikus, nyitott) elérése érdekében az abszolút tehetetlenség helyett.
Pylon Pearl 25 beüzemelés
A Pearl 25 akkor szól a legjobban, ha tengelyei körülbelül 50 cm-rel a hallgató előtt keresztezik egymást, ami a szokásosnál erősebben „beforgatott” beállítást jelent. Ez az elhelyezés a közvetlen hangzást és határozottabb képalkotást segíti. Az optimális távolság 25 négyzetméteres nappalimban, a hátsó faltól körülbelül 60-70 cm volt. Ha neked több helyed is lesz, hogy előrébb húzd a dobozokat, az jó, ha viszont kevesebb, akkor erősebben fűtött, combosabb mélyekre számíts, különösen akkor, ha az ülőgarnitúrád is fal tövében helyezkedik el. Kisebb szobákban, vagy ha a basszus túlzottá válik, opció lehet a hátsó basszusreflex-nyílás bedugása puha szivaccsal.
A hangfalakat először régi igáslovam, a Rotel RA-10 segítségével hajtottam, ez a 2 x 40 wattos kis erősítő jó dinamikát és gazdag, közvetlen részleteket hozott ki belőle, de nagy hangerőn besűrűsödött a basszus és a térmélység (hangerősségtől függetlenül) viszonylag laposnak bizonyult. Ezután jött a második erősítő, a Cambridge Audio CXA81 MkII, ami többször drágább volt, viszont, ha figyelembe vesszük, hogy egy elég jól felszerelt DAC-ot is tartalmazott, akkor még simán passzolt árban ehhez a hangfalhoz. Nem mellékesen a Cambridge segítségével jelentősen tisztább, frissebb hang jött ki a dobozokból és az ének bátrabb módon jött a hallgatói pont felé, a basszus pedig nagyobb terhelésen is szilárdabb, stabilabb lett. Ebből annyit szűrtem le, hogy bár a fapados elektronikával is megbocsátó volt, azért meghálálta a nagyobb vasat.
Pylon Pearl 25 hangminőség
Sokan hasonlítják a hifi cuccokkal való szubjektív vizsgálódást borkóstoláshoz. Magam egyáltalán nem vagyok egy sommelier, de mondjuk kávé esetében bizonyos szint alá nem megyek. Ezért valami italos analógiát mégis be tudok vetni (az autósok már unalmasak). A Pylon Pearl 25 hangja olyan volt, mint egy jó középkategóriás kávé ízösszetétele, amit egész korrekt módon ledaráltak és egy megfizethető, de átlagembernek bőven tisztességes szintű karos géppel lefőztek. Ne kövezzetek meg, de cukor nélkül iszom a kávét, úgy jobban érvényesülnek az ízek. A lengyel dobozok se raktak semennyi „cukrot” a zenébe, de még édesítőszert sem, legfeljebb a basszusok oldaláról volt egy kissé „habos” jelleg, de az is főleg akkor, ha pop vagy más könnyűzenei zsánerekre, illetve rendkívül erős járatásra került sor.
Azok az előnyök, amiket a Pearl 25 álló hangfal kisebb rokonainak tesztelése során megneveztem, itt is jelen voltak. Ugyanazokat a magas és mély/középsugárzókat alkalmazták a lengyelek, ezáltal az információtartalom, az általános textúra nem is lehetett volna hasonlóbb, mint az olcsóbb modellek esetében. De azok basszusában kevésbé volt meg az a fajta tömeg és robbanékony jelleg, mint a Pearl 25-nek. Vagyis ez a hangfal több és jobb mélyhangot tudott megjeleníteni, jobb alatt nemcsak erőre, hanem dinamikára, felbontásra is gondolok. Mivel ez a modell dupla akkora hangszórófelület segítségével küldte levegőbe a mély/közép frekvenciákat, nemcsak a dobok, morajlások, búgások információmennyisége, hanem az énekhangok és hangszeres részletek vízszintes, függőleges szórása is nagyobb volt. A Pylon Pearl 25 bátrabban „kitárta” a színpadot, mint kisebb rokonai. Ez egy meggyőző tulajdonság volt, mely kompenzált bizonyos korlátokat is.
A sztereó színpad középpontja és a mélység tagolás nem volt olyan finoman tagolt, mint más, drágább alternatívák esetén (itt részben az Opal szériára is lehet gondolni). A magassugárzó tiszta és egyenes közléssel mutatott rá a cintányérokra, fémhúrok pengetésére vagy akár az énekhangokban lévő mássalhangzókra. Némely esetben, főleg komplex részleteknél (mint a Gregory Porter – Quizas, Quizas, Quizas alatt erőteljesen dolgozó fúvósok) kissé buzgó és túlszaturált volt megítélésem szerint. Függetlenül attól, hogy a CA vagy Rotel erősítő hajtotta a dobozokat, intenzív (ami tényleg nagyon hangosnak számít) járatás esetén az élénkebb vagy többrétű magas frekvenciás részletek tömörebb, kötöttebb jellege rámutatott, hogy hol kellett határokat húzni a kedvezőbb ár/érték arány érdekében. A fizikát nem próbálva átverni, a doboz többé-kevésbé rezonálni kezdett az extrém terheléstől, ami a tisztaság rovására ment. Azonban, mint egy 300 000 Ft/pár alatt kapható álló hangfal, mégsem okozott csalódást a Pearl 25. Az említett „kontrákért” olyan adottságokkal kárpótolt, amik segítettek megértenem, hogy kiknek való és mitől lett hatásosabb termék, mint Pearl 20-as vagy Pearl Monitor rokonai.
A Pylon Pearl 25 álló hangfal képes volt váratlan erejű basszust és dinamikát nyújtani. Mélynyomó-szerű morajlást is tudott, amit saját bőrömön is megtapasztaltam Post Malone – Wow vagy a Massive Attack – Angel c. számát hallgatva. A mély/közép frekvenciák kicsit lendületesnek érződtek, ennek ellenére nem nyomták el a magasabb frekvenciákat, ami egy élénk és mozgalmas színpadképet eredményezett. A basszus könnyedén ment át a középtartományba, ami elegánsan kapcsolódott a magas hangokhoz. Szerintem integrációt illetően becsületes munkát végeztek, amennyire a kategóriában lehetőség volt, azt maximumra vitték. Az énekhang telt volt és közeli, ami bensőségesebbé tette a jazz nótákat (mint Cassandra Wilson – Red Guitar c. műve), de a hétköznapi popzenét (mostanában családi okokból sokat megy otthon Lady Gaga – Abracadabrája) is izgalmasabban, szebben rétegelt módon jelenítette meg.
A magashang, ahogy fentebb utaltam rá, picit erősnek bizonyult alkalmanként – annak ellenére, hogy selyemdóm mellett döntött a gyártó. Viszont ez a határozottság sosem vált éles, bántó jellegűvé, tehát aki nem kedveli például a B&W dobozok fényességét, annak a Pearl egy lényegesen józanabb irányt képvisel. Hogy ez szimpatikus-e, az olyan kérdés, amit mindenkinek saját meghallgatás alapján kell megválaszolnia. Azzal biztosan nem követsz el hibát, ha ügyelsz a szobád legalább alapszintű akusztikai kezelésére, mielőtt hazaviszel egy nagy Pearl szettet.
A Massive Attack – Angel esetében őszintén meglepődtem rajta, hogy milyen dinamikával csomagolta ki az induló taktusok sejtelmes ütemeit a hangfal és közben mennyire hegyesen, feszesen kezelte a csúcspontokat. Ilyenkor szokás azt írni, hogy jó „háttér-csendet” biztosított a rendszer, ami azt jelenti, hogy a halkabb pillanatok dermedtnek érződtek azután, hogy milyen határozottan tört elő egy-egy részlet. Ez a kontrasztos jelleg eszelősen jól prezentálta az angol trip hop együttes egyik legjobb számát. Közben az énekhang nem kullogott lustán a dús, erős basszus morgásban, hanem magabiztosan kiúszott előre, ami még élménydúsabbá tette a zenehallgatást. Összességében, ha nem terheltem agyon, akkor pillanatok alatt megkedvelhető, sokoldalú doboz benyomását keltette – ismételten – a szokásos Pearl szériás előnyökkel, azokon felül nem kevés extra basszussal.
Pylon Audio Pearl 25 álló hangfal teszt konklúzió
A Pylon Pearl 25 dinamikát és textúrát illetően következetesen az ára feletti teljesítményt nyújtott, érett, audiofil minőségű hangzást, lenyűgöző dinamikát és tágas hangszínpadot biztosítva. Neutralitása és koherenciája sokoldalúvá tette zenére és filmre is. Szerintem a nagyobb méretekből eredő basszus többlet főleg könnyedebb jazzel és könnyűzenével mutatkozik előnyösen. Ha szereted az elektronikus, pop és hip hop műfajokat, akkor élvezni fogod a váratlan erőt, ami kirobban a hangfalakból.
A termék ajánlott szinte bárkinek, aki audiofil hangzást keres milliók költése nélkül. A végösszeg egész józan marad még akkor is, ha házimozi szettben gondolkodnál. Ideális választás azoknak a zenekedvelőknek, akik a friss és nyitott hangzást kedvelik, és mellőzni akarják a meleg, lassú karaktert. Közepes méretű szobákkal (16-35 m²) rendelkezőknek, akik álló hangfalat keresnek 300 000 forint alatt, könnyen tudom ajánlani, szerencsés környezeti adottságok esetén még mélyláda nélkül is megállja a helyét. Arra viszont érdemes egy kis plusz figyelmet fordítani, hogy a dobozok alá akár a gyáritól komolyabb tüskeláb vagy vibrációcsökkentő talp kerüljön, a színpadot jelentősen tisztábbá fogja tenni.
Előnyök
- Kiváló hangminőség az árához viszonyítva
- Teljesnek érződő, friss audiofil hangzás, ugyanakkor erős basszus és dinamika, szükség esetén mélynyomó-szerű morajlásra is képes
- Annak ellenére, hogy mellőzi a giccset és modern formákat, külsőleg vonzó, karcsú arányokkal
- Kisebb rokonaihoz képest könnyebben megtölt tágasabb szobákat
Megfontolandó szempontok
- Extrém nagy terhelésen előfordulnak színeződések
- Atmoszféra és hangszínpad mélység szempontjából nem ér a (drágább) Opal széria nyomába
- A gyáritól jobb alátétet érdemes alkalmazni, ha célod a pontosabb színpadkép
További tudnivalók
A cikk vendégírónk, Komáromi Barnabás (Bari) munkája.
