Nem csak tesztelésekhez, de akár háttérzenének is imádom a cselló hangját, feltéve hogy az egy adott stílusban van előadva. Kedvenceim

Agnes Obel neve rengetegszer hangzik el a tesztek során, hiszen számtalan gyönyörű albuma van. A furcsán félretolt énekei gazdagon hangszerelt

Son Lux minden legutóbbi megjelenését ajánlottam már, viszont a legfrissebbnél kissé meginogtam, mert jóval agresszívabb és furcsább lett, mint az

Nicolas Jaar experimentális zenéi messzire vitték a nevét, a Space is Only Noise albuma az örök kedvenceim között van és

Woodkid eredetileg a kamera másik oldaláról alkotott, számtalan videóklipet és kisfilmet rendezett, tervezett, viszont mint kiderült egészen erős elképzelései vannak

Son Lux gyakori szereplő a tesztek és cikkek mögött, hiszen szinte napi rendszerességgel használom a zenéiket új eszközök próbálgatásánál. Legutóbbi

Peter Gregson csellista első nagy munkája a 2015-ös A Little Chaos filmzenéje volt, amivel meg is nyerte az ‘év kedvenc

A lengyel Oly. formációt nem rég fedeztem fel a Tidal algoritmusának köszönhetően (Igen, Tidal néha erre is képes…), és kapásból