Chario Constellation Delphinus MK2 hangfal teszt
Még 2019-ben hallgattam először Chario hangfalat az AllegroAudio-nál, Flow Two erősítővel láncba kötve, de talán ezt már említettem pár héttel ezelőtt. Az élmény és habitus megragadt bennem, tisztán emlékszem az enyhén porózus és textúrált magas szekcióra, ami vonós hangszereknél gyönyörűen tapintható módon megjelenített minden apróságot. Mikor megtudtam, hogy tesztelhetek egy állványos Chario-t, ráadásul otthoni környezetben, akkor igen lelkes lettem és vártam is, hogy jobban elmélyüljek a gyártó hangzásvilágában. Nos, van hasonlóság az emlékem és a Chario Constellation Delphinus MK2 hangfal között, viszont azt nem feltételeztem, hogy egy kézműves olasz sugárzó ilyen tartalékokkal dolgozik. Végül is egy Ferrari sem csak a finomkodásról szól, oda lehet neki lépni rendesen!
A 2-utas, alsó reflexes hangfal masszív HDF dobozt kapott és tömör dió oldallapokat, ami az esztétikumon kívül extra merevítést is ad a teljes konstrukciónak. A reflex cső nem kapott terelőt, egyenesen lefelé sugároz és a gyárilag rácsavarozott kis lábak az előre kalkulált távolságba helyezik az alsó felülettől. Arra érdemes figyelni, hogy az alapméretéből fakadóan (410 x 230 x 330 mm) a legtöbb állványra ezt nem lehet ráhelyezni a talpaival, mivel jóval szélesebben vannak. Én úgy oldottam meg, hogy a Dynaudio Stand 20 hangfalállvány tálcájának négy sarkára raktam egy-egy VIABLUE UFO rezgéscsillapító alátétet, így ez nagyjából ugyanolyan távolságot adott a levegő áramlásának. A Chario-hoz lehet dedikált állványt is rendelni, de ha valamiért az nem tetszik, akkor legrosszabb esetben ki tudod csavarozni a lábakat és az említett módon más alátétekkel helyettesíteni.
Felül, egy terjedelmes waveguide közepén található a 38 mm-es selyem dóm magas-, alatta pedig a 160 mm-es papír kompozit mély-közép hangszóró. A 12 kg-s doboz a 90 dB-es érzékenységével kifejezetten könnyen hajtható, és ez jól érződik már azon is, hogy halk hangerő mellett milyen teljes körű élményt nyújt. A gyártó leírásánál megtalálható a 9-20 m2 közti szobaméret ajánlás, de ezt erősen javaslom figyelmen kívül hagyni. Én 35 m2 és 25 m2-es térben használtam csak, ez alapján pedig nem értem, hogy miért fogalmazódott meg ez a tipp a Chario-tól. Lehetséges, hogy főként klasszikus és élőfelvételekkel tesztelik a négyzetméter kompatibilitást, illetve a biztonság kedvéért nem akarják nagyobb terekbe ajánlani, hátha valakinek ez kevés. Viszont még a 35 m2-es nappalimban is földrengés jellegű hatást keltett a korábban említett Haxan Cloak zenéknél, a kisebb térben pedig már „esti” hangerőn megjelenik a stabil alátámasztás. Szóval ha ez a hangfal szimpatikus, de tartasz a méret ajánlástól, akkor a fent leírtakat is vedd figyelembe, mert tágasabb szobában is teljes lesz az élmény.
A tesztelés több héten keresztül történt, főként a Flow Two by Allegro Audio erősítővel, majd közben elkészült a studio szoba, ahol a kis Hegel H95-ön futtattam még pár napot, amíg megfogalmazódott a teljes teszt.
A Chario Constellation Delphinus MK2 karaktere izgalmas és érzékelhető benne egyfajta ízvilág. A mélyek számomra kifejezetten meglepőek voltak, nem feltételeztem egy közel 47 éves olasz gyártótól, hogy ilyen betonerős basszusokat kommunikál a termékén keresztül. Az alsó reflexes konstrukcióknak van egyfajta jellegzetessége, legalábbis akkor, ha terelőkúpot vagy valamilyen fogadó felületet szerelnek a cső kijáratához. Esetünkben szabadon hagyták, így a levegő egyenesen kifut a dobozból, aminek a lecsengése rendkívül fürge és megfogott. Szeretném rá azt mondani, hogy kemény, de ezt azon stílusokra szokták aggatni, ahol nincs a feszesség mögött test, viszont más a helyzet. Dús, masszív és izmos hangot generál, de ez modern elektronikus anyagoknál és dobjátékoknál jön elő a legjobban. A tartalék ott van, szunnyad és hirtelen dinamikai változtatással képes lecsapni, szigorúan megfogott utózengéssel. Nagybőgő és cselló esetén ez egyfajta kitisztult módon jelenik meg, gyorsan leköveti a vonós hangszerek alsó rezonanciáját, miközben az adagolás természetes tónusban marad.
A közép szekció a papír membránnak köszönhetően kifejezetten természetes, ez a legmegfoghatatlanabb a teljes spektrumot tekintve. Pozícióban egy fél lépésnyivel messzebbről indul a színpad, de egyes Sevdaliza zenéknél teret ad a mixelés sajátosságának és tapintható távolságba lép. Viszont ezt a közvetlenséget és vivid érzést alapból kicsit sem nem erőlteti, marad a naturális elképzelésnél. Nem is véletlen, hogy a 40 éves vintage sugárzók papír közepeit úgy szeretik a mai napig, hiszen ez az anyag az, ami az emberi beszédet és számtalan hangszert képes egészen egyedi életszerűséggel megszólaltatni. Érdekes élmény, hogy miként lehet nem túlzóan realisztikus egy hangkép, miközben kihozza a zene barázdáit és apró hullámait is. A Chario, főként a Flow Two mellett rámutatott erre a kombinációra, ahol a természetes és feltáró világ egyfajta ötvözetét kaptuk meg.
A régi Chario tesztemből a magasak maradtak meg a legjobban, amit valamelyest itt is tapasztalok. Nyitott és aprólékos, kap egyfajta világítottságot minden itt történő részlet és ez a teljes színpadkép fölött érzékelhető. Ez a képesség élő hangszereknél a leghatásosabb, hiszen erőteljesen növeli a presence- és térélményt. A selymesség közeli aprólékossága körbefesti a színpad széleit, azon belül pedig határozott pozícióba helyez minden hangforrást és mikrofon pozíciót. Nincs teljes mértékben egybedolgozva a magas- és a középtartomány, ami egyfajta ívet és ízt rak az élménybe, mondhatni lágy fény pásztázza felülről a hanganyag történéseit. A nüansz részletekkel gondosan bánik, mindennemű hangszerből eredő mikro-rezgéseket észlelni, szinte a teljes spektrumon keresztül, de leginkább a 38 mm-es magasaknál. Ez hordozza magával az érzelmi töltetet és hatást, amiben úgy tűnik az olasz fejlesztők egészen otthonosan mozognak.
A Chario Constellation Delphinus MK2 hangfal kapacitása rugalmas felhasználást enged, viszont a hangolása végett az élőhangszeres anyagokon mutatja meg leginkább, hogy milyen mélyre képes a hallgatót vinni az élményben. Kialakítása kifejezetten masszív és igényes, érezni a formáin a klasszikus értékrendeket, és párosítás kapcsán egészen könnyű dolgunk van. Ez nem az a fajta sugárzó, amihez vagyonokért kell kiegészítőt venni, hogy megszólaljon, hiszen mind minőségében és nyitottságában igen barátságos társ.
Forgalmazó – AllegroAudio.hu
Flow Two erősítő teszt
