augusztus 7, 2020 By Gedeon Audio Off

Visszatért! Hegel H120 Erősítő Teszt

A Hegel H120 járt már nálam pár hónappal ezelőtt, de sajnos csak egy rövid hétvégére, ahol nem tudtam elmélyülni a termék hangjában annyira, mint amennyire most az elmúlt hetekben sikerült. Úgy éreztem, hogy érdemel egy teljes körűbb tesztet, ami megadja a terméknek a kellő igazságot.

A Hegel H120 egy integrált sztereó erősítő, DAC és streamer kombináció. Rugalmas és modern megoldást kínál azoknak, akik nem szeretnének különálló egységeket vásárolni. A H120 két darab toroid trafót használ, egy nagyobbat és egy kisebbet, amely a további erőt és kontrollt jelent éhesebb, nagyobb sugárzóknál. A DAC chip egy AKM4490EQ, ami a H190 modellnél is azonos. A Hegel jelenlegi integrált erősitőinél az elképzelés az, hogy digitális források esetében a DAC szekció kialakítása és precizitása legalább annyira fontos, mint maga a erősítő, tehát kéz a kézben egymáshoz igazítva lettek hangolva.

A csillapítási tényezővel ritkán foglalkoznak az emberek, pedig talán ez az egyik a kevés adat közül, amely ténylegesen előrejelzést ad valamelyest egy erősítő habitusáról. A H120 esetében 2000 körüli az érték, amely lényegre törően azt jelenti, hogy mennyire gyorsan és kontrolláltan kezeli a membránokat. Ez a szám a nagy tömegből egyértelműen kitűnik és a Hegel mindegyik erősítője ennél komolyabb damping factorral rendelkezik, tehát ez még csak az első lépcsőfok a gyártó világában.

A Hegel erősítők az úgynevezett SoundEngine 2 technológiát kapták meg, amely sok év és sok millió dollár után született meg. Ennek fő lényege, hogy a bejövő és kimenő jelet összehasonlítja és mindennemű különbséget kiküszöböl, majd küldi ki a hangsugárzóknak. A damping factor és SoundEngine 2 eredménye egy kiemelkedően csendes, tiszta és zajmentes hangzás, amely 100 erősítő közül is azonnal felismerhető.

A távvezérlő vastag, majdhogynem tömör alumíniumból van, betörés esetén fegyverként is használható. Ez a nagyon alap funkciókat kezeli, mint bemenetválasztás, hangerőszabályzás és ki-bekapcsolás. Apple AirPlay vagy Android UPnP applikáción keresztül ezen lehetőségek többsége érvényét is veszti, de nem mindenki szeret applikációkon keresztül babrálni. Itt található az ‘eco’ üzemmód is, készenléti állapotba helyezi az erősítőt, ha nem használjuk. Ennek fő előnye, hogy nem szükséges üzemi hőmérsékletig várni, hogy az ezzel járó hangminőségbéli előny megjelenjen. Így bármikor elindítjuk a zenét, a Hegel H120 készen áll!

A Hegel H120 hangja

Első ismerkedések közben felírtam pár jelzőt, ami eszembe jutott a Hegel H120 hangjáról. „Feszes, fókuszált, gyors, szálkás.” Számomra ezek jellemzik a legjobban és nem forrás, zene és lánc függvénye, hogy képes-e hozni a Hegel szintet. Mindentől függetlenül irányít és parancsol a teljes rendszer felett. Az atmoszférája teljesen néma, csendes és digitális zajoktól mentes. A hangszerek sötétségből lépnek elő nyers és rétegeire bontott stílusban. Lecsengések és utózengések sehol nem hallhatóak, ami a sugárzó vagy elektronika lassúságából eredhetne.

A mélyek definiáltak és koncentráltak, ez a képessége hatalmas különbségként mutatkozik jóformán az összes sugárzón, amire rákötöttem. Egyes hangfalak igénylik az ilyen elektronikát, mivel a lazább hozzáállás túlságosan folyós és kötetlen basszusokhoz vezet. Ízlés dolga is természetesen, de ezek általában nem tudatos eredmények, csak így jött össze az adott párosításnál. Tökéletes példája ennek a Monitor Audio Gold sorozat, amely mélyeit irányítani kell, hogy ne nyomják el a többi tartományt. Hajlamos rá, hogy túlzásba essen. A Hegel minden problémáját orvosolja, a spektrum egésze rendezett és szorgos katona módjára végzi specifikusan csak azt, amit kell. A végeredmény kevesebb szín, fűszer és zsír, amely high-end szempontból mindig egy szimpatikusabb eredmény.

A középtartománynál érzékelhető a nyugodt, de technikai előadásmód. Csak a lényeget hallod, nem enged be a zenébe és annak hangulatába semmi akaratlan neszt. Az énekhangok az Audio Solutions Figaro B társaságában a realisztikus és meglepő életszerűséget hozták, egésze mérnöki módon. A felső tartomány ugyancsak gyorsnak nevezhető, nem csillog és szúr, inkább nevezném érdesnek. Kicsit sem meleg, de nem is fémes, főként a forráshoz igazodva jön elő a sötétségből, ahogy a spektrum többi részénél.